Thursday, February 02, 2006

csütörtök

Ma a csütörtök, pénteket mondott

A telefon túlvégén üresen kongott…

Kihívásokkal teli napjaim egyik gyöngyszeme volt, ez mai. Napközben milliókkal dobálóztam, s most Lovassi énekel, azért van ebben a napban is valami jó, még meglátom. Látod? :)

Kellene írni egy esszét, elejét kellene venni, hogy vesszék ki belőlem ez a sok sár, s ha csak az arany marad, nyugodt szívvel értékesítsem majd akkor magam.

De kinek kell a csillogás? Nekem sem kellene… pedig ez most nagyon csillogó lengyel arany… azt hiszem rossz érzéseimre kellett volna tennem voksomat… talán… akkor nem itt, vagy talán akkor is… lehet. Wassza meg! Mindegy.

Talán ezek voltak ma…

Jajjjj!!!! :))))))

0 Comments:

Post a Comment

<< Home