nekrológ???

Elméletileg ma nagyon remek napom volt. Nyolckor keltem, az McD szolgálatában másztam meg két nagy pesti étterem alatti katakombát. Mindkettő szerkezete elég viseletes volt és félelmetes. Az egyiknél a szerkezet annyira határeset állapotban van, hogy max. két hónap és összedől a ház 30 %-a. Most az hiszem szeretnétek tudni melyik az… Nem probléma, jövő héten megcsináljuk, addig meg egyetek rendesebb helyen, mint a említett étteremlánczolat :)

Délután még woltam R-Bp-nél, majd a M.Pomáz, és a Mapei wolt terítéken, de a bécsiútra (csakazértisegybeírva) is bevetettem a lábam egy fél órára… Mapei-nél voltam, amikor Karcsi küldött egy SMS-t, hogy nem lehet, hogy nem csak az élet a szar, de én is elkuffantok benne valamit nagyon? Meg azt is írta, ne írjak nekrológot, mert azt rólam másnak kell írnia. :) Azt hiszem ki fogom sorsolni, ki legyen az.

Na de Károly! Ezt most elolvastam megint, nem is nekrológ. Sem stilisztikailag, sem tartalmilag. De fülembe hajítottad a bogarat, megírom a saját nekrológom, csak úgy keftelésből:

Nem könnyű helyezet, amit teremtettél, itt fekszel előttünk teljes nyugalomban, te, aki maga voltál a pezsgőben a széndioxid bubi. Szavakat keresek, pedig megírtad előre mit mondjak, de ismersz az olvasó szemüvegem a TV tetején maradt, így csak rögtönözni tudom azt a nekrológot amit tegnap több százszor elolvastam. Ember voltál közöttünk egy, de nem a sok közül. Emlékszem, hazafelé mentünk, talán kocsmából, vagy pont onnan. Kapumig jöttél és ott hívtál taxit. Én csak álltam, s hallgattam, (igen, a Sodából jöttünk) te meg beszéltél. Az egész életed egy hosszú mondat volt, melyben egy két lélegzetvételkor akár mondhatott más is egy két rövid tőmondatot. Én álltam, te fél lábbal a taxi felé léptél én néztem a taxi után, te előre, s bután, csalódottan vágtad fejemhez, nem is mondtam neked semmi szépet. Amikor először találkoztam veled, arcod hófehér színpadi máz alatt rejtőzködött, haloween napi maskara wagy mi fene, ami rajtad állt jól:) milyen fura germanizmus, de te ilyen furára szabtad egy két gondolatod. Nem vettél észre, forogtál a tömegben s villogtattad a maszkod. Nem hiszem, hogy hiányod különösebb fájdalmat fog okozni, legfeljebb majd akkor, ha hallok egy dalt a rádióban, amit együtt hallgatunk, pl.: Somától, s ha akkor eszembe fogsz jutni, talán akkor is ugyanez a könnycsepp remeg majd a szemem szegletében, amivel most is küzdök, ki ne essen. Porból vétettél? Nem hiszem. Porrá lettél még nem látom. Egy biztos, ha ezerévente egy ilyen leszbikus drámaíró születik, akkor nyugodttan megengedhetjük, hogy csupa kis betűvel írjuk a nevét, mert megtanítottad Attila szavaival, ez semmi más, csak védjegy, mint akármely mosóporé:)

Kb. ennyi, amit Károly mondana, de azt hiszem, nem bírná végigmondani, ennek a nagydarab gyereknek, iszonyatosan nagy a lelke, csupán próbál úgy tenni, mint ha nem is lenne (lelke).

Tudod mi az én hibám Károly? Tudod. :)

Ma jönn át bencze, borozunk:)